Amit Európa gondol a jövőről: Hogyan hat a technológia a munkahelyekre?

Képzeljen el egy olyan jövőt, ahol a tömegtermelést helyettesíti a hiperlokális nyomtatás, ahol a lakosság saját otthonában fejlett technológiával előzi meg a betegségeket, ahol a virtuális megbeszélések hologramok segítségével zajlanak, mivel az egymástól távol lévő munkavállalók a holnap munkahelyén együttműködnek. Ez a jövő sokkal közelebb van, mint gondolnánk.

A jövőbeli munkavégzés látomása nem egy film forgatókönyve, hanem a közelgő valóság, amint azt a legfrissebb Epson-kutatás is feltárja, amely az európai üzleti vezetőknek és a holnap munkahelyei alkalmazottainak észrevételeit vizsgálja. A különféle iparágak európai munkaerejének, beleértve az egészségügyet, az oktatást, a kereskedelmet és a gyártást, több mint fele (57 százalék) hisz abban, hogy az ipari és szervezeti modellekre negatív hatással lesz a technológia a következő tíz évben, 6 százalékuk pedig azt vallja, hogy egyéni szerepköre az elkövetkezendő 10 évben megszűnik. Tehát: sötét jövő vár ránk?

Nézzük pozitívan a változást

Annak ellenére, hogy a technológiáról hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy biztosan hatalmas zűrzavart okoz majd, a valóság az, hogy amikor 17 iparági szakértő és jövőkutató megosztotta a benyomását arról, hogy a technológia hogyan alakíthatja át a jövőben a munkahelyeket, az európai munkavállalók 64 százaléka pozitív véleménnyel volt az általuk jósolt jövőről.

Maga az optimizmus azonban nem lesz elegendő. Az iparág pozitív átalakulásához a szervezeteknek el kell magukat kötelezniük a változás végrehajtása mellett. Jelenleg az alkalmazottaknak csupán 14 százaléka gondolja úgy, hogy szervezetük „kitűnő” az új technológiai fejlesztések nyomon követésében, és csak 28 százalék vallja, hogy a szervezet különösen jó az új technológiák bevezetésében.

A kihívás kezelése során a szervezeteknek tudatában kell lenniük a munkavállalók jelentős aggályainak. Összességében a megkérdezettek 75 százaléka gondolta úgy, hogy a technológia bevezetése kevesebb alkalmazottat eredményezne. A százalékok országonként jelentősen eltérnek. A spanyol munkavállalók aggódnak a leginkább, 10-ből 8 jósolt munkaerő-csökkenést. A német munkavállalók sokkal kevésbé voltak pesszimisták, 67 százalékuk aggódott csak a technológia ilyen jellegű hatása miatt. Hozzá kell tennünk, az EU-ban Spanyolországban jelenleg a második legmagasabb a munkanélküliségi ráta ¹, és Németországban a második legalacsonyabb, valószínű tehát, hogy a foglalkoztatási arány szerepet játszik a viszonylagos optimizmusukban.

Iparágankénti optimizmus

A különböző iparágak között hasonlóan érdekes tendencia mutatkozik. Meglepő módon optimista volt a gyártási iparág, a munkavállalók 75 százaléka várja a sokkal lokalizáltabb gyártási modell felé való elmozdulást, 55 százalék pedig úgy gondolja, hogy a foglalkoztatottak száma a jelenlegivel egyező lesz vagy növekedni fog. Tekintettel egyedül a 3D nyomtatásnak a termelésre gyakorolt várhatóan jelentős hatására, érdekes a munkaerő pozitív megközelítése.

Ugyanakkor az oktatásban dolgozók között a válaszadók kevésbé voltak optimisták.  Amellett, hogy a tudás megtartására gyakorolt hatással kapcsolatban aggodalmukat fejezték ki, amely a technológiák oktatásban való megnövekedett használatának eredménye, olyan tényezőkkel kapcsolatban is aggodalomnak adtak hangot, amelyek korlátozhatják a technológiák bevezetését. Az oktatásban dolgozók a jövő generációinak oktatásával kapcsolatban érzékelték a legnagyobb veszélyt, például a finanszírozással, a tanárok képzésével és az elavult technológiával kapcsolatban. Az oktatásban dolgozók 61 százaléka úgy véli, hogy a tanárok nem rendelkeztek megfelelő felszereléssel ahhoz, hogy a diákokat olyan készségekre tanítsák, amelyekre az elkövetkező évtizedben szükségük lesz a technológia használatához. Ezzel a gondolattal még foglalkozunk sorozatunkban.

Mit tanulhatunk az európai munkavállalók észrevételeiből? Azt, hogy nem ülhetünk babérjainkon, hogy a változás közeleg, és hogy úgy tűnik, a változással együtt haladni észszerű optimista hozzáállás ahhoz az átalakuláshoz, amit hozni fog. Az igazi kérdés az, hogy a szervezetek képesek-e pozitív előnyöket nyújtani, és végül: ki fog felelősséget vállalni annak biztosításáért, hogy fognak is?

Szeretne többet megtudni?

Az összes információt tartalmazó teljes jelentést innen töltheti le

1 http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Unemployment_statistics